Egy májusi hétfőn kora reggel 34 kazinczys diák felszállt a buszra, és elindult Szlovéniába. Nagyon izgatottan vártuk már ezt a napot azóta, hogy osztályfőnökeink bejelentették, nyert a Határtalanul! c. pályázat, ami hetedikeseknek szóló tanulmányi kirándulásról szólt.

Jó néhány óra utazás után elértük a magyar -szlovén határt. Az első megállónk a Hármashatár-kő volt, ahol néhány lépést megtéve három országot is érintettünk: Magyarországot, Szlovéniát és Ausztriát. A következő állomásunk Maribor volt, ez az ország második legnagyobb városa. Rendkívül bájos város, és nagyon rendezett. Ezután elindultunk a főváros, Ljubljana felé. ott megnéztük a „szlovén Akropoliszt”, majd elfoglaltuk a szállásunkat, és egy hangulatos pizzériában elfogyasztottuk a finom és bőséges vacsoránkat. Második napunkon felfedeztük a Savica-vízesést, majd a Bledi tóhoz, Bledi lovagvárba mentünk, megkóstolhattuk a híres bledi krémest. Azután drótötélpályás kabinos felvonóval kapaszkodtunk föl a Rjava Scala nevű kilátóhoz, ahonnan a Bohinji-tóban és a Júlia-Alpokban gyönyörködhettünk. Útközben még meglátogattuk az első világháborús katonai temetőt Ukancban. A harmadik napunkat a Postojnai cseppkőbarlangban kezdtük, ahol kisvasúttal és gyalogosan fedeztük föl a cseppkövek világát. Délután pedig a 123 méter magas sziklafalra épült  Predjama várban csodálhattuk meg a természet és emberi kéz összhangját. A negyedik nap reggelén szomorúan bepakoltuk bőröndjeinket a buszba, hazafelé vettük az irányt. Még eltöltöttünk egy kis városnézést, vásárolgattunk Ljubljanaban, kaptunk egy híres trojane-i fánkot. Megálltunk még Göntérházán, és egy 19. században épült szoknyás haranglábat láthattunk. Benéztünk Ptuj (Potoj)várába is, ahonnan láthattuk a hatalmasra nőtt Drávát. Utolsó állomásunk a szlovéniai magyarok központja, Lendva volt. Itt sokan megfogadtuk, hogy visszatérünk.

Igazán izgalmas, szórakoztató, mégis tartalmas kiránduláson vettünk részt. Mesés helyeket, épületeket fedeztünk fel. Köszönjük tanárainknak, hogy megvalósították számunkra ezt a programot, és így örök élményt szerezhettünk!

A tavalyi hetedikesek nevében: Lotti és Nóri